Diesel-motor

A Diesel-motor működési elvét Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893. február 23-án.

A Diesel-motor csak levegőt szív be, azt erősen összesűríti és az adagoló az égéstérben felhevült levegőbe fecskendezi az üzemanyagot.

​

A dízelmotorok azért tudtak a teherszállításban előretörni, mert a benzinmotorokhoz képest alacsonyabb a fajlagos fogyasztásuk. Ez a szerkezeti sajátosságokból adódik: a nagyobb

(17..20:1) kompresszió viszony jobb termodinamikai hatásfokot eredményez.

​

Viszont a leg környezetszennyezőbb motor.

​

Dízelmotor működése, a gázolaj befecskendezését a piros nyíl jelöli

• Szívás

  • tiszta levegő beszívása

• Sűrítés

  • levegő sűrítése, amitől az felhevül

• Robbanás és munkavégzés

  • a sűrített, felhevült levegő a befecskendezett üzemanyagot begyújtja

  • majd lefelé löki a dugattyút

• Kipufogás

  • az égéstermék távozása

A dízelmotor csak tiszta levegőt szív be, és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az adagolószivattyú dízelolajat fecskendez be, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül meggyullad, elég.

​

A dízelmotorok nyomatéka a befecskendezett üzemanyag mennyiségétől függ, de ennek határt szab a beszívott levegő mennyisége.

​

A beszívott levegő mennyiségét növelni lehet turbó feltöltő alkalmazásával, mellyel akár 2,5-szer annyi levegővel töltődik fel a hengert is nyomatéka és teljesítménye is 2,5-szörös lesz. Persze ezzel a motor túlterhelődik, így a szívó változathoz képest jóval erősebb kivitetlt

A gázolaj lassabban és tökéletlenebbül ég, mint a benzin így fordulatszáma jóval kisebb, mint a hasonló löket térfogatú Otto-motornak.

​

Az első kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek, később vetődött fel a petróleum és foltbenzin gyártás hulladékaként keletkező „dízelolaj” használatának lehetősége.

​

Vannak azonban komoly környezetkárosító hatásai is:

• a magas koromkibocsátás amit a nagy szénláncú üzemanyag tökéletlen égése okoz

• a magas nitrogén-oxid kibocsátást a lokálisan magas hőmérséklet (először a szénláncról a hidrogén válik le) okozza, amelynek hatására a levegőben található nitrogén és oxigén egymással reagálva NOx molekulákat hoz létre

• a gázolaj egyesek szerint több, mint 20 összetevőt tartalmaz (ásványi eredetű, szintetikus, égésjavító, kenőhatást növelő, stb.) ezek égése során és az égéstermékek egymással történő reakciója útján számos szilárd részecske keletkezik, melyek jelentős része rákkeltő!

​

A környezeti hatások csökkentésére bonyolult füstgáz kezelő rendszert alkalmaznak:

• EGR-rel (exhaust gas recirculation, kipufogógáz visszavezetés)

• DPF (Diesel Particulate Filter, Diesel részecskeszűrő)

  • Ennek óriási hibája, hogy többnyire nem cserélik, hanem menet közben ​égetik ki, jelentős környezetszennyezést okozva

• AdBlue rendszer SCR (SCR - Selective Catalytic Reduction, szelektív katalikus redukció